Normális csecsemő- és kisgyermek táplálás

A kisbaba normális (biológiailag normatív) tápláléka az anyatej, 6 hónapos korig kizárólagosan, 6 hónapos kortól 1 éves korig meghatározóan, és 1 éves kortól pedig kiegészítően egészen 2 éves korig, vagy még tovább, ahogy az édesanyának és a babának jó. Ez a WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelenlegi ajánlása.
Ha valamiért nem elég az anyatej, első körben a donor női tej lenne a megfelelő helyettesítő, de azt nem mindig egyszerű beszerezni, és van aki idegenkedik tőle, pedig a mesterségesen előállított tápszer sokkal távolabb áll egy baba szükségleteitől, mint egy másik édesanya teje.
Anyatej helyettesítő és kiegészítő tápszerek

Tápszer pedig kétféle van: olyan, amit tehéntejből készítenek, és olyan, amit szójából. A tehéntej alapú tápszerek a legelterjedtebbek, ezekről egy régebbi bejegyzésben már írtam.
Tévhitek a szójáról

Most szólnék a szója alapú tápszerekről, illetve magáról a szójáról is, amiről nagyon sok tévhit terjeng.
Például az, hogy egészséges.
Ugye? Biztos te is ezt hallottad már róla, hogy egy tökéletes, koleszterin-mentes hús- és tejtermék helyettesítő, ráadásul olcsó és egészséges is, hiszen lám, a kínai és egyéb ázsiai országok évezredek óta használják a hagyományos főztjeikben, és lám, ők milyen egészségesek.
A baj azt, hogy a szójáról ezt a mesét a szójaipar és a média költötték. A szója valóban évezredek óta része a hagyományos ázsiai étrendnek, ám ők korántsem úgy és korántsem olyan mennyiségben használták ezt a babfélét, mint amit a szójaipar szeretne elhitetni velünk. A hagyományos ázsiai étrendben a szóját csak hosszas – 6 hónaptól több évig terjedő – érlelés után használták, és akkor is csak kis mennyiségekben, ételízesítőként, feltétként, köretként, és nem a hús helyettesítésére, főételként. A hosszú erjesztő-érlelő folyamat során a szója káros anyagai elpusztultak.
Hogy milyen káros anyagok?
A legnagyobb baj a szójával a toxin- és hormontartalma.
Szinte hihetetlennek tűnik, de pár évtizede a szóját még nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak, mivel telistele van olyan toxinokkal, amiket csak nagyon magas fokú és hosszas hőkezelés tud lebontani, és ezek az eljárások a szójában található emészthető fehérjéket is lebontják. A toxinok között található növekedésgátló, vérrög keltő, fehérje emésztést gátló, pajzsmirigy működést gátló anyagok például.
A nyers szójababot emiatt igen komoly ipari feldolgozásnak kell alávetni ahhoz, hogy valami emészthetőt csináljanak belőle, az alábbi módszerrel:

A szójababot vizbe áztatják, amibe lúgos oldatot öntenek hogy azzal eltávolítsák a rostokat. Majd leüllepítik és külön választják egy savas mosással, amit egy újabb lúgos oldattal semlegesítenek. A savas mosás alumínium tartályokban történik, ami nagy mennyiségû és nem kívánatos aluminiumot hoz be a végtermékbe. Az így kapott terméket magas hõmérsékleten szárítják, ez a “szóró-szárítás”. (…) még egy újabb magas hõmérsékletû és nagy nyomású folyamatnak vetik alá a szója fehérje izolátumot. Ez a folyamat ugyan lecsökkenti a toxinok nagy részét, de teljesen nem tünteti el azokat. Sajnos más, nem kívánatos kémiai maradék anyagok is bekerülnek a végtermékekbe. Emellett a magas hõmérséklet egy újabb mellékhatást okoz: teljesen átalakítja a fehérjék összetételét és ezzel nagymértékben használhatatlanná alakítja azokat. (…) Joseph J. Rackis egy FDA-nak beadott tanulmányban figyelmeztet az egyértelmûen toxikus nitritek keletkezésére a szóró-szárítás folyamatában, valamint egy újabb toxin, az ún. lysinoalanine, formálódására a lúgos áztatásnál. Mivel a végtermék meglehetõsen íztelen, nagymennyiségû ízesítõanyagot is adnak hozzá, többek között nátrium glutamátot. (Forrás)

De attól, hogy emészthető, még nem lesz értékes tápanyag, sőt!
A szója egészségkárosító hatása
Több kutatás is kimutatta, hogy a szója megzavarja a pajzsmirigy működését, szívelégtelenséget okozhat, és a sok szóját fogyasztó várandós édesanyák kisfiú újszülöttjei sokkal nagyobb eséllyel szenvedtek nemi szervi rendellenességben.
A szója hormonhatása
A másik nagy baj a szójával ugyanis igen nagy mennyiségben tartalmaz úgynevezett fitoösztrogéneket (izoflavonokat), amik az emberi testben hasonlóan működnek mint a női nemi hormonok. Ezek a női nemi hormonok elegendő mennyiségben vannak jelen a szójában ahhoz, hogy már egy kisebb adag szója megzavarja egy egészséges nő menstruációs ciklusát. Kisgyermekekben pedig ezek az úgynevezett “endocrin disruptor” (hormonális zavart okozó anyagok), mint példálul a szójában található fitoösztrogének, nemi érésbeli zavarokat okozhatnak, kisfiúknál kisebb és kevésbé termékeny heréket, kislányoknál pedig korábbi, illetve fájdalmas menstruációt eredményeznek.
Kísérleti állatokban ezek az anyagok növekedésbeli elmaradást és meddőséget okoznak.
A szója alapú tápszer
A fentiek alapján jól körülírható, hogy milyen sok kétség merülhet fel a szója alapú tápszerekkel kapcsolatban,
1. A hormontartalmuk
2. A méreganyag tartalmuk
3. A kérdéses tápértékük
miatt.
Kutatások rámutattak, hogy a szója alapú tápszert fogyasztó babák 5 fogamzásgátló tablettának megfelelő hormonmennyiséget kapnak naponta! Kisfiúknál ez belezavarhat a kiscsecsemő korban történő hormonális “programozásra”. Az élet első pár hónapjában ugyanis egy fiúbabának olyan magas a tesztoszteronszintje, mint egy felnőtt férfinak, és ez a tesztoszteronhullám az, ami előkészíti majd a később, pubertás alatt megjelenő nemi fejlődést, testi és agyi (gondolkodás-, viselkedésbeli) szinten. Tudósok arra is rámutattak, hogy kisfiúk egyre később érnek nemileg.
A kislányokra gyakorolt hatás pont az ellenkező, korábban kezdenek el érni. Az amerikai Pediatrics (Gyermekgyógyászat) c. szaklapban megdöbbentő számokat közöltek: az amerikai gyerekek 1%-a három éves kor előtt már nemi érettség jeleit mutatta, 8 éves korra a fehérbőrű kislányok 15%-a, és a fekete bőrű kislányok 48%-a volt nemileg érett! (Ez utóbbi szám azzal magyarázható, hogy a fekete bőrű lakosság Amerikában általában alacsonyabb szociogazdasági szinthez tartozik, és a rászoruló édesanyáknak Amerikában ingyen osztogatják a szója alapú tápszert.)
A szója alapú tápszer méreganyag tartalma sem elhanyagolható. Például a szójatápszer alumíniumtartalma tízszerese a tejalapú tápszer alumíniumtartalmának, továbba több vitaminban hiányosságot okozhat, mivel egy a szójában levő anyag gátolja ezeknek a felszívódását.
A szója is allergizál
Gyakran azért írnak fel szója alapú tápszert, mert gyanítják, hogy a kisbaba allergiás a tehéntejre. De a szója ugyanolyan allergén, mint a tej, és gyakran lép fel keresztallergia a kettő között. Magyarul, aki az egyikre allergiás, az sokkal valószínűbb, hogy allergiás a másikra is. Jobb megoldás ilyen esetekben a donor női tej, vagy a tejalapú gyógytápszer.
És akkor a génmanipulációról még nem is beszéltünk…
A szóját azért vetették alá genetikai manipulációnak, hogy pl ellenállóvá tegyék a manapság használatos gyomirtó szerek ellen, amik különben a szójaültetvényeket is kiirtanák a gyomokkal együtt. A génmanipulált élermiszerek heves ellenreakciót váltottak ki a fogyasztókból, akik amiatt aggódnak, hogy nem ismerhetjük a génmanipuláció káros hatásait, és tulajdonképpen magunkon kísérletezünk vele.
Az én véleményem
Zsuzsa lányom bizonyítottan allergiás a szójára is csakúgy mint a tehéntejre, ezért a mi háztartásunkban kerüljük a szóját, és a szójaadalékokat tartalmazó élelmiszereket is. Nem könnyű, egyrészt mivel szinte minden feldolgozott termékben megbújik (mi a virsli révén jöttünk rá egyáltalán, hogy Zsuzsa allergiás rá), és mivel szójával próbálják helyettesíteni a tejtermékeket még az egészségtudatosabb helyeken is (lásd például a VegaFutár tejmentes menüit, amiben szinte minden második nap szerepel a szója).
A szója hormontartalmáról már régebben tudtam, míg egyetemen dolgoztam/tanultam mint kutató, és pont az emberi szexuális viselkedését és szaporodásbiológiájával, tehát termékenységével volt kapcsolatos a munkám. Már akkor szöget ütött a fejembe, mivel sok ismerősöm volt aki a vegetáriánus életmódot követve zengedezte a szója dicshimnuszait, és ez igencsak ellentmondott annak amit én közben a szakirodalomban olvastam róla.
Aztán nyomon követtem egy barátnőm történetét, akinek a pajzsmirigy problémáiban – úgy látszik – a szójafogyasztása is szerepet játszott. Igaz, neki több egészségügyi problémája is volt, de az egyik legnagyobb változást az hozta meg, amikor radikálisan változtatott az étkezési szokásain egy dietetikus tanácsait követve, ami többek között azt is jelentette, hogy került minden nemi hormon működést zavaró (endocrin disruptor) élelmiszert, így a szóját is. Egy éven belül látványosan jobb egészségi állapotban volt. Ez is megmaradt bennem.
Már csak ezek miatt sem adtam volna szívesen szóját a gyerekeimnek, hiszen régóta ismertem a szexuális, nemi fejlődésre gyakorolt hatását. Aztán a kialakult allergiájuk miatt még jobban utánaolvastam a szójának, és még több aggasztó információra bukkantam.
Én magam szeretem a szóját, és néhanapján eszem is. Szerintem egy egészséges felnőtt fogyaszthat belőle csínjával, a baj csak az, hogy a szója, és az iparilag feldolgozott, megnyúzott “szója fehérje izolátum” amit fogyasztunk az NEM az az erjesztett szójatermék, amit az ázsiai népek valóban évezredek óta fogyasztanak jó egészségben, mint például a tofu, tempeh vagy a szójaszósz.
A másik probléma, hogy a szója MINDENBEN ott van. Olvastátok már az összetevőlistákat? Szinte nincs olyan boltban vásárolható étel, amiben ne lenne szója. Így aztán akarva-akaratlanul hatalmas mennyiségű szóját fogyasztunk még akkor is, ha nem éppen a szója a főszereplő az étrendünkben.
Ez számomra eléggé aggasztó.
A szója alapú kisbaba tápszert pedig szerintem csakis olyan csecsemőnek szabadna adni, aki máskülönben nem maradna életben, és nincs lehetőség neki sem anyatejet, sem női tejet, sem tehéntej alapú tápszert adni. A legeslegutolsó a listámon.
Forrásanyagok: